Gyülekezet története

Az Aszódi Baptista Gyülekezet története

A kezdetek

Aszódon a baptista missziómunka Bohus-Vinczurné Ondrik Katalin Herédről történő ideköltözésével kezdődött. A Lőrinci Gyülekezetben lett hitvalló keresztyénné. Az akkor még meglevő turai tóban merítkezett be. Ezért azután a férje elüldözte otthonából, egyszerűen a lakásából kizárta. Aszódra visszaköltözése 1936-ban történt. A szüleinél kapott kicsiny szobát. Nmsokára a szomszédait, ismerőseit meghívta istentiszteletre, ezt az időpontot tekintjük a gyülekezet megalakulási dátumának. Holfinger Lénárd és családja 1937-ben költözött Aszódra. Ekkor még rendszeresen átjártak Kartalra, de Fábián Miklós Hévízgyörki körzeti lelkipásztor látogatásai következtében az újonnan felépített aszódi házából azonnal felajánlott egy szobát a gyülekezeti összejövetelek tartására. Ebbe a szobába 19 éven keresztül járt a folyamatosan növekvő számú közösség.

Az első aszódi bemerítés 1937-ben volt a község akkori szabadtéri uszodájában. Ennek a helye ma ipartelep udvara. 10 fő bemerítésére került sor. A bemerítés megtartását a főszolgabíró két ízben megakadályozta, végül harmadszorra már nem tudta. A háború alatt az összejövetelek szüneteltek a meg-megújuló bombázások miatt. A gyülekezet fiataljait sorra behívták katonának.

Megerősödés

A háború végeztével újra szaporodott a gyülekezet taglétszáma, ebben az időben többször volt bemerítési ünnepség. Fábián Miklós lelkipásztor után id. Békefi Pál missziómunkás látogatta rendszeresen az aszódi gyülekezetet.

1950-től Kovács László lelkipásztor Hévízgyörkről járt át pásztorolni a gyülekezetet. 1957-ben döntő elhatározás született egy önálló gyülekezeti ház megvásárlására. Az akkori rendszer nem engedélyezte egy új templom, imaház létesítését, ezért egy lakóházat vásárolhattak meg a főúton, a Petőfi út 46. alatti lakóházat. Az udvarban bérlakások voltak, a lakók kiköltözésére éveket kellett várni a gyülekezetnek. Az utolsó kiköltözés pedig csak 1989-ben volt ...

Stabilizálódás

1970-től állandó prédikátora lett a gyülekezetnek. Fellendült a gyülekezeti élet, énekkar, pengetős zenekar alakult, rendszeressé váltak a vasárnapi iskolai foglalkozások a gyermekekkel. A női kör adományokkal segítette a rászorulókat. Aszódi központtal létrejött egy 50 km átmérőjű körzet. A következő állomások tartoztak akkor Aszódhoz: Hévízgyörk, Selyp, Bulyák, Pásztó, Egyházasdengeleg, Valkó, Heréd, Tura, Vácszentlászló. Rövid ideig a nagyobb lélekszámú Vácegres is ide tartozott.

1977-ben 27 évi szolgálat után Kovács László megvált a körzettől. Ezután a szűkebb körzetben Monorról Nagy Zsigmond (1977-1979), majd Budapestről Nyári István (1979-80) szolgált. Az átmeneti évek Katona László végzős teológiai hallgató lelkipásztorrá avatásával - 1980-ban, Selypen - zárultak. Személyében újra lett helyben lakó pásztora a gyülekezetnek.

A 1983-ban a körzetközpont Kartalra került, és a körzet nekifogott az ottani imaház mellett egy lelkipásztorlakás építésébe. Egy év alatt összekovácsolódott a körzet, és a buzgóság eredményeként elkészült a tágas szolgálati lakás. Az ifjúsági munka, a csereszolgálatok, az evangélizációk megújultak, a körzet fejlődött, növekedett.

1984-ben Katona testvér Varsánygyürére kapott meghívást. 1984-89 között Szlepák Lajos volt a körzeti lelkipásztor.

Önállósodás

Amikor 1989-ben a gyülekezetet önállósult, Révész Benjámin akkori alelnök vállalta a pásztori munkát. Még abban az évben Révész József lett a lelkipásztora a gyülekezetnek, akinek szolgálata alatt két bemerítés is történt. 1991-től Huszta Csaba pásztorolta a gyülekezetet Budapestről kijárva. Az Ő idejében nagyobbítottuk meg az imatermet, valamint a gyermekbibliaköri termek is ekkor alakultak ki. Pályázati pénzből sikerült külsőleg is szépíteni az épületet.

1997-ben M. Kovács László testvérék hazaköltöztek, és elfogadták a gyülekezet meghívását. Huszta testvérék akkortól Csepelen szolgálnak. Kovács testvér egészen 2007 szeptemberig végezte a lelkipásztori szolgálatot, amikor azt Urbán Gedeon, jelenlegi lelkipásztornak adta át.